03 – Miért futógép?

Több oka is van:

Pozitív tapasztalataim, emlékeim vannak vele, így jobban biztosítva van a kitartásom

Meséltem már a gyerekkori élményekről. De azzal még kiegészíteném, hogy betonon futottunk tornacipőben. Sokszor fájt a derekam és a lábam. Nyilván, ha a helyes technikával, a megfelelő erősítő gyakorlatokat és nyújtásokat hozzá tették volna nekünk, akkor ezzel nem lett volna gond, de nem így történt. Mindezen negatívumok ellenére azért nem szeretnék hálátlannak tűnni, mert nagyon sokat köszönhetek annak, hogy sporttagozatra járhattam, holott nem a fővárosban voltam általános iskolás, hanem a Velencei tó mellett. Szuper lehetőség volt, hogy minden nap volt torna óránk, plusz edzés délelőtt vagy nulladik órában legalább heti 3x.  Ez nekünk természetes volt. Erre nemrég gondoltam vissza, amikor bevezették az iskolákba a heti 5 testnevelés órát, csak hát nem mindegyik iskola van erre felkészülve. Pedig soha akkora szükség nem volna rá, mint ma. A mobiltelefonfüggő tinédzserek korszakában nagyon fontos volna a mozgás. No de mire a mozgással kapcsolatban kialakul egy pozitív függőség, az jóval több idő, mint amit a Tik tok vagy az Intsagram el tud érni töredék ennyi idő alatt. Csak sajnos az negatív értelemben vett függőség lesz.  Nehéz kérdések merülnek fel most ezekben az időkben és nem csak a tinédzserek körében. A home office a felnőtteknél is új tüneteket hozott. Ki gondolta volna, hogy már az is sokat jelent, hogy ha elsétálunk a villamosig vagy útközben bevásárolunk. És ezt megtesszük nap mint nap. Amint ezek a napi kis mozgásos rutinok megszűntek, hiszen sokan otthonról végezték vagy máig végzik a munkájukat, illetve házhoz rendelnek sok mindent, az ülés váltotta fel ezt a kis időszakot is. Ennek köszönhetően egyre szélesebb körben jelenik meg az otthoni munkavégzők körében is a derék, a nyak, a csípőfájdalom és még sorolhatnánk. És ez már korántsem csak a középkorú vagy idősebb munkavállalókat érinti.  A home office okozta ilyen jellegű hatások kiküszöbölésére is például egy otthoni gyalogló vagy futógép, ellipszis tréner kiváló kompenzációs lehetőség lehet. Egy gyors példát még elmondok és vissza is térek az eredeti témámhoz: az én férjem sokat dolgozik laptoppal. Tudja, hiszen sokat szajkózom neki, hogy ez milyen problémákkal járhat. Fantasztikus ötlete támadt nemrég: rárakja töltőre a laptopot és amikor teljesen feltöltődik kihúzza a töltőről. Amikor a laptop lemerül, megy sétálni a futógépre és az alatt visszateszi töltőre. Így biztosítva van a rendszeres mozgás és felállás a nap folyamán. Zseniális ötletnek tartom.

De visszakanyarodva az eredeti témámhoz, 2018 óta újra vidéken élek a férjemmel a Velencei tó mellett. Itt nem áll rendelkezésre rekortán pálya és olyan nagy összefüggő füves terület sincs a közelben, amit gyorsan elérek és kedvemre futhatok rajta. Betonon viszont nem szeretnék. Így eszembe jutott rögtön, hogy a kórháznak, ahol dolgoztam milyen szuper, könnyen kezelhető futógépei voltak és amikor állóképességfejlesztést akartam végezni, azt szerettem a legjobban ezen gépek közül. Ezenkívül amikor ezeket a gépeket használtam mindig ott volt és ott edzett velem valamelyik kedves kollégám, vagy épp csoportos tornát tartott közben a kórházi dolgozóknak. Mivel nagyon jó volt a közösség, ez is egy kellemes pozitív élményként kapcsolódik bennem a futógéphez.

Nagyon fontos, hogy olyan eszközt, helyszínt, körülményt válasszunk egy olyan tevékenységhez (esetemben a futáshoz), amit most vezetünk be, amihez kellemes emlékeink kapcsolódnak. Nálam a fenti emlékek egyből bekapcsoltak és elhatároztam, hogy futógépet kell vennünk.

Ez a pozitív emléktársítá elegendő volt ahhoz, hogy alig várjam, hogy megérkezzen a futógép.

Bármikor tudom használni

Nagyon fontos szempont. Hiszen tökéletesen tudtam magamról, hogy közel sem válok gyorsan olyan elkötelezett futóvá, hogy amint a kellemesnél lejjebb vagy feljebb kúszik a hőmérséklet én ki menjek futni. Illetve fontos volt nekem, hogy ne kelljen utaznom azért, hogy sportolni tudjak. Ha már autóval vagy biciklivel kell elmennem oda, ahol futhatok, kizárt, hogy ezt én kitartóan megteszem. Félreértés ne essék, kitartásom az van, de azt gondolom, hogy ha új sportba vagy olyan sportba kezdünk, ami az egészségünk miatt fontos és nem a szívünk csücske (csak majd lesz), akkor fontos kiküszöbölnünk lehetőség szerint az összes hátráltató és zavaró tényezőt és a legmotiválóbb körülményeket megteremteni.

Ad egy tempót

Nekem, mint kezdő futónak ez nagyon fontos volt. Az, hogy mutatja a megtett távolságot ma már nem tűnik olyan nagy dolognak a különféle applikációk korában, de az, hogy megad nekem egy folyamatos elvárt (nyilván, amit én állítok be), de állandó tempót az nekem sokat segített.

Közben lehet filmet is nézni és előadást hallgatni

A gyengém. Megmondom őszintén ez volt az egyik fő motivációm. Nem vagyok egy nagy filmnéző típus, de ha egy film tetszik, akkor milliószor meg tudom nézni. Mindig találok benne valami újat, valami mást, ami minden egyes alkalommal élményt tud nekem adni. Így esett, hogy a Marigold Hotelt, a Második Marigold Hotelt és az Eddie a sast megnéztem már százszor. Egy alkalommal nem érek sose a végére, de két nap alatt igen. Ezután kezdődhet újra. Most épp az Eddie a sas van terítéken. Azért is ajánlom jó szívvel ezt a filmet, mert pont a kitartásról szól és igaz történetet dolgoz fel. Nagyon motiváló. Ha nagyon tudásszomjas vagyok, akkor pedig tanulok, szakmai előadásokat, videókat nézek. Ez is gyakran előfordul, így úgy érzem még hatványozottabban hasznosan töltöttem ezt az időt és nagyon büszke vagyok magamra. Olyan előadásokat választok, amit túlnyomórészt hallgatni kell, így nem kell folyamatosan a képernyőt néznem.

Tudom mezítláb is használni

Ez a szempont most gyűrűzött be a többi közé. Már egy-két alkalommal kipróbáltam milyen mezítláb használni. Furcsa, teljesen más érzete van, mint cipőben. Sajnos amikor először próbáltam, kb.egy hónapja, akkor annyira élveztem, hogy az 1 km-es séta után nekilendültem és 3 km-t futottam mezítláb, majd még 1 km-t sétáltam. Nem vagyok büszke erre a meggondolatlanságra, ugyanis aznap este már úgy sajgott térdig az egész lábam, hogy nem tudtam aludni tőle. És így telt el két éjszaka. Hiába masszírozta a párom, akinek egy rossza szava nem volt erre az elvetemült cselekedetemre, így is azt hittem leszakadnak a lábaim. Aztán elmúlt és én levontam a következtetéseket, de nem mondtam le a mezítlábas futásról. Legfőbb tanulság az volt belőle, hogy kicsit utána kellene nézni, hogy is kell ezt csinálni, mielőtt szégyenszemre valami súlyosabb történik. Ezután ezt meg is tettem…